Közismert az az évek óta tartó támadássorozat, mely az Európai Unió részéről az Orbán Viktor vezette kormányt éri, és amely – egyebek mellett – több, Magyarország ellen irányuló európai parlamenti határozatban öltött testet. A magyarellenes eljárások rendjén Viviane Reding jogügyi biztos vetette fel annak ötletét, hogy az Európai Bizottság egy olyan ellenőrzési és büntetőmechanizmust hozzon létre, mely az uniós országokban előforduló alapjogi kihágások szankcionálását szolgálná.

   Ez az elgondolás nyer konkrét formát az EP e heti, strasbourgi napirendjén szereplő, azon jelentésben, mely az alapvető jogok 2012. évi helyzetét veszi számba az Unióban, s melynek gazdája Louis Michel belgiumi liberális képviselő.

   Az a szándék, hogy az alapvető emberi jogoknak az Unión belül is maradéktalanul érvényt szerezzenek, üdvözlésre méltó. Időről időre ugyanis joggal vetődik fel, hogy míg a világ ún. harmadik országaiban az Unió valóságos keresztesháborút folytat az emberi jogsérelmek ellen, ezzel szemben azonban idehaza, a saját tagországaiban, sajnos hajlamos szemet hunyni ezek fölött.

A Michel-jelentés tegnapi (2014. február 26.-i) vitájában a baloldali és a liberális képviselők elismeréssel szóltak a dokumentumról, illetve egy „új koppenhágai mechanizmus” felállításának tervéről. „A saját házunk táján is seperjünk” – mondotta Renate Weber román liberális képviselő, „egy objektív és hatékony ellenőrző mechanizmus” létrehozását sürgetve. A hírhedt Magyarország-ellenes Tavares-jelentés névadója szintén egy „koppenhágai bizottság” megalakítása mellett érvelt. Göncz Kinga volt külügyminiszter magyarságát meghazudtoló kirohanást intézett saját országa ellen, a Tavares-jelentés egyenes folytatásának nevezve a Michel-féle jelentést.

   A képviselők pártállásuk szerinti felszólalásaiból élesen kirajzolódott az az ideológiai szembenállás, mely a balliberális és a jobboldali tábort egymástól elválasztja. Veronique Mathieu Houillon néppárti koordinátor „az alapjogok kisajátításával” vádolta a baloldaliakat. Marco Scurria olasz néppárti képviselő arra mutatott rá, hogy a szocialista-liberális többség a „túlideologizált jelentést politikai eszközként használja” a nemzeti politikusok ellen, és az Európai Néppárt alternatív határozati indítványának megszavazása mellett érvelt. A Néppárti Csoport hivatalos álláspontja szerint a Michel-jelentés nyilvánvaló módon „át akarja politizálni az alapvető jogok védelmének rendszerét”, és sérelmére van a tagállami szubszidiaritás elvének.

   Több néppárti képviselő ugyanakkor elismerte, hogy egyes uniós országok visszaélnek tagságukkal, és büntetlenül megsértik a jogállamiság értékeit és az alapvető jogokat. Elena Băsescu képviselőnő szerint a Michel-jelentés „üzenet a Ponta-kormánynak”, mely folyamatosan megsérti az európai jogokat és normákat.

   Tőkés László felszólalásában a magyar és más, demokratikusan megválasztott jobboldali kormányokkal szemben alkalmazott szelektív elbírálás és kettős mérce ellenében, másfelől pedig a kisebbségi emberi jogok védelmében emelte fel a szavát. Köztudott, hogy a mintegy ötszáz milliós lélekszámmal rendelkező Európai Unió lakosságának több mint nyolc százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, ennek ellenére azonban a kisebbségi jogok ügyére kevés figyelmet fordítanak. A balliberális politikusoknak, illetve az Európai Alapjogi Ügynökség bürokratáinak éppen ezért nem csupán a magyarországi cigányellenességgel vagy antiszemitizmussal kellene foglalkozniuk, hanem Szlovákia vagy Románia esetében is hasonló következetességgel kellene védelmükbe venniük a hagyományos etnikai kisebbségeket, köztük a súlyos diszkriminációt szenvedő magyarokat.

   Nyitóbeszédében és zárszavában Viviane Reding jogügyi biztos az Európai Bizottság elköteleztetését fejezte ki az európai jogállamiság terén mutatkozó válságos helyzetek határozott kezelése és megoldása iránt. Erre nézve rövidesen konkrét javaslattal fognak élni – mondotta.

Strasbourg, 2014. február 26.

                                                                                                       Tőkés László

                                                                                                       EP-képviselő

                                                                                                        Sajtóirodája

 

Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2012)

című évi EP-jelentés vitájához

 

   Az előző években (2011–2013) az alapvető jogok és a jogállamiság megsértése miatt az Európai Parlament ismételten súlyos elmarasztalásban részesítette Magyarországot.

   Nagy megdöbbenésünkre, tavalyi jelentésében az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) – Görögország mellett – szintén a magyarországi emberi jogi helyzetet pellengérezte ki.

Ugyanezt a pártos egyoldalúságot tapasztaljuk Louis Michel alapjogi jelentésében, amikor is nevesített módon Litvániát és Magyarországot részesíti megrovásban.

   A balliberális politikusoknak végre fel kellene hagyniuk a szelektív elbírálás, valamint a kettős mérce alkalmazásával, és – példának okáért – a posztkommunista Szlovákia vagy Románia esetében is hasonló következetességgel kellene védelmükbe venniük a hagyományos etnikai kisebbségeket, köztük a súlyos diszkriminációt szenvedő magyarok alapvető emberi jogait.

 

Strasbourg, 2014. február 26.

                                                                                                          Tőkés László