A találkozó végén az EMNT és a Magyar Ifjúsági Tanács közös alkotópályázatának eredményhirdetésére is sort kerítettek. A kiírók abból indultak ki, hogy az eltelt huszonöt év alatt felnőtt egy nemzedék, melynek nincsenek közvetlen emlékei a diktatúráról. A mai fiatalok számára immár történelem az, hogy negyedszázaddal ezelőtt robbantotta ki Tőkés László személyes szerepvállalása a temesvári népfelkelést, majd ebből nőtt ki a romániai kommunista diktatúrát megdöntő forradalom. Ezért az EMNT és a MIT arra kérte a fiatalokat, hogy két előre meghatározott téma kapcsán szélesítsék ismereteiket a közelmúltról, valamint fogalmazzák meg saját jövőképüket a kelet-közép-európai térségben. A Családom a kommunizmusban és A jövő elkezdődött – Erdély 25 év múlva témakörökben több tucat pályamű érkezett be, a sikeres pályázók pénzjutalomban részesültek, valamint minden kategória első és második helyezettje – Tőkés László EP-képviselő meghívására – brüsszeli tanulmányúton vehet részt. A forradalom évfordulójára egyébként a Bartók Béla Líceum saját alkotópályázatot is hirdetett Forradalmi történetek – 1989 a család emlékezetében címmel, ennek eredményhirdetését is tegnap etették meg.
 

 

A Temesvárról Európába című múlt- és közelmúltidéző kiállítást koradélután nyitották meg a vár Teréz bástyájában, a Temesvár Társaság itt lévő kiállítóterében. A labirintusszerűen berendezett hangos tárlat felvillantja a háború utáni kommunista hatalomátvétel, konszolidáció és diktatúraépítés aspektusait, a Ceaușescu-éra nélkülözéseit, a falurombolást és Tőkés László fellépését, amely az 1989-es temesvári forradalomban csúcsosodott ki. A szervezők nevében Sándor Krisztina és Tőkés Máté, a házigazdák részéről Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke és Doina Pașca történész szólt a tárlatnyitó részvevőihez, a diktatúra bukásához vezető út bizonyos vonatkozásait Tőkés László ecsetelte, kiemelve: a református hívek és az ő személyes kiállása kevés lett volna, ha annak idején a város többségi román lakossága, a fővárosi tömegek, majd pedig az ország egész népessége nem áll a felkelők oldalára. Az egy hónapon át megtekinthető tárlatnak ugyanakkor a fal a vezérmotívuma, utalva arra, hogy a hallgatás falának megtörésével lehet eljutni azon falak lerontásáig, amelyek a népeket, nemzeteket, családokat, igaz embereket választják el egymástól.
 

 

Délután az Egyetemisták a történelmi helyszínen elnevezésű program keretében a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói, egyes tanárai és más érdeklődők találkozhattak Tőkés Lászlóval a belvárosi református templomban, ahol negyedszázaddal ezelőtt a lelkipásztorral és családjával szolidarizáló, őket a rendőri zaklatástól, majd pedig a deportálástól megvédeni igyekvő hívek kiállása megindította az össznépi lázadást.

A temesvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Központban megtartott jubileumi emlékesten előbb a Rendszerváltó advent – Temesvár 1989 című rövidfilmet tekinthette meg a több száz meghívott, majd Tőkés László EMNT-elnök, Sali Berisha volt albán államfő és Áder János magyar köztársasági elnök mondott ünnepi megemlékező beszédet. A Királyhágó-mellék előző püspöke szerint az 1989-es nemzeti szolidaritásnak és a vallási ökuménia szellemének a megmentésére, fenntartására kell törekedni ma is. „Fogadjuk meg, hogy amit 1989 decemberében megszereztünk, sohasem hagyjuk veszendőbe menni” – idézte Románia frissen megválasztott elnökét Tőkés László, már csak azért is, mert hazugságpropaganda folyik a temesvári népfelkelés kapcsán, az pedig egyenes folytatása a Securitate német- és magyarellenes ideológiájának. „Sajnos a jelenkori román titkosszolgálat és posztkommunista kormányzat is nemegyszer állambiztonsági kockázatnak tekinti a hiteles ellenzékieket, nem kevésbé a közösségi jogaikért, autonómiájukért küzdő magyarokat” – jelentette ki az európai parlamenti képviselő.
 

 

Sali Berisha a maga során arra emlékeztetett, hogy az 1989 nyarán és őszén lezajlott közép-európai változásokban élen jártak a magyarok. E változások csak Romániában és Albániában késtek. Decemberben aztán az albánoknak is az adott erőt a rendszerváltáshoz, hogy „a temesvári parókia legyőzte a bukaresti elnöki palotát”.

 Áder János elmondta: 1989 a csodák éve volt, de a magyarok azt is megtanulhatták, hogy a csodák nem maguktól jönnek el, tenni kell a megszabadító csodákért. A köztársasági elnök úgy vélte, soha nem beszéltünk eleget arról a felbuzdulásról, amelyet Magyarországon váltottak ki a temesvári események. Emlékeztetett: a forradalom jelképévé vált kivágott, a kommunista címertől megfosztott román zászlók az akkor elterjedt fekete-fehér televíziókon pontosan úgy néztek ki, mint 1956 forradalmának magyar zászlói. A tömeges segíteni akarás pedig minden idők legnagyobb magyar segítségnyújtási akciójában öltött testet. Ezrek és ezrek álltak sorba, hogy küldeményeiket teherautókra rakják és eljuttassák Romániába, nemcsak Erdélybe, nemcsak a magyaroknak, hanem minden nélkülözőnek. „Hősünk egy város, ahol csodálatos összefogásban talált egymásra sokféle akarat, amelynek egyetlen célja volt: szabaddá lenni. Ez a szabadság az, amely testvérré tett nemzeteket. Ez a szabadság az, amely idehívta a magyarországi magyarok segítségét, ez az, amely felvillantotta az igazi nemzeti megbékélés reményét. Ez a szabadság az, amelyre reményeinket ma is építhetjük” – jelentette ki a köztársasági elnök. Beszédét a temesváriakhoz intézett köszönetnyilvánítással zárta.
 

 

A jubileumi gálaműsort a Magyar Állami Népi Együttes Magyar rapszódia című, nagy tetszést kiváltó műsora zárta.

Tőkés László ünnepi beszéde a Dokumentumok rovatban olvasható.