2015. január 26. hétfő
Send this article Print this article

Egy új korszak kezdetén

Imahetet zárt vasárnap, január 25-én.a két nagykárolyi református gyülekezet. A délelőtti istentiszteletek végén úrvacsorát is osztottak. A belvárosiak istentiszteletén Tőkés László hirdetett igét.



 Jelentős számban gyűltek össze a Nagykároly-Belvárosi Református Egyházközség gyülekezetéhez tartozó hívek, hogy meghallgassák Tőkés László, az egyházkerület előző püspöke, ma EP-képviselő igehirdetését. A bibliai tematikát a jelen történéseire átültetve ismét egy olyan prédikációt hallgathattak meg a jelenlévők, amelyen elgondolkodva talán többen megérthetik a világban zajló folyamatokat is. Aki korábban hallotta már Tőkés László igehirdetéseit, az tudja, hogy az aktuálpolitikai kérdések, illetve az általa képviselt nézetek kifejtése éppoly magvas és alapos részét képezi prédikációjának, mint amennyire szervesen kapcsolódik ahhoz az elhangzó igerészlet.
Nem történt ez másképp tegnap délben sem. A prédikáció vezérfonalát a víz és a tűz fogalma képezte, de beszélt a Párizsban elkövetett mészárlás tanulságairól, valamint az energiaforrások megkaparintása érdekében folytatott geopolitikai küzdelmekről is.
 

 
Az igehirdetést követően Tőkés László arról beszélt, hogy milyen öröm számára újra és újra visszatérni Nagykárolyba. Szólt arról is, hogy 25 évvel a diktátor bukását követően, elkeserítő módon újra a kommunizmus egyfajta visszarendeződésének lehetünk tanúi, de reményt nyújt az, amit az elnökválasztás eredménye is mutat, hogy ti. az emberek mégsem kérnek a diktatúrából, a kommunistákból. Mint fogalmazott, bár az új román államelnök több nyilatkozata nem cseng túl jól a magyar fülnek, gondoljunk abba is bele, hogy ha túlságosan hangzatosan támogatta volna a magyarságot Klaus Johannis, egész biztosan nem nyerte volna meg az elnöki székért folytatott versenyt. „Erdélyi, európai típusú ember ő, akitől lehet valamit remélni. Többet és jobbat érdemelünk, mint az a balkáni színvonal, amibe süllyesztettek minket. Nem csak Romániában történt ez, hanem Magyarországon is. Sajnos ugyanez érvényes egyházunkra is, amely szintén eltévedt, s ma már rá sem ismerünk arra, amelyik 1989-ben elindult az igaz ösvényen. Titkosszolgálati ügynökök vannak egyházunk vezető tisztségviselői között, s ez megengedhetetlen. De reméljük, ha negyven évig tartott a pusztai vándorlás, mi is letudtunk már 25 évet belőle, s reméljük, hogy nekünk is sikerül kievickélnünk a bajból. Előrelépést mutat az is, hogy az elnök a szászok és svábok deportálásáról is megemlékezett, hiszen eddig csak a románok szenvedéseiről hallottunk” –fejtette ki.
Tőkés László a továbbiakban arra is utalt, hogy a nagy erdélyi fejedelmek mintájára Erdély aranykorát csak úgy lehet visszaállítani, ha együtt, egymás mellett élve hozunk döntéseket, és teszünk megmaradásunk és együttélésünk érdekében. „Egy új fejezet kezdődik országunk életében, magyarságunk, egyházunk érdekében, s ezért kívánok magam is lépéseket is tenni. Imádkozzunk, hogy tudjunk ezért dolgozni, és ne veszítsük el a reményt!” – zárta beszédét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
 
(A Szatmári Friss Újság nyomán)
Fotó: Tőtös Tímea


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010