2015. január 20. kedd
Send this article Print this article

Az EU és Vietnam közeledése

Az Európai Unió az emberi jogok kérdéséről több országgal folytat rendszeres és intézményesített párbeszédet, a Külügyi Szolgálatának koordinálásával. Ezek a párbeszédek az Unió külpolitikájának önálló eszközét jelentik, céljuk a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása.



Vietnammal 2001-ben kezdődött el az emberi jogi párbeszéd, mely 2012-ben rendszeres és intézményes formát öntött. Ennek részeképpen tegnap, január 19-én ötödik alkalommal került sor az EU és Vietnám reprezentatívemberjogitanácskozására, Brüsszelben. Az este folyamán a vietnami delegáció az EP Emberi Jogi Szakbizottságának (DROI) képviselőivel is találkozott.
 A bizottság alelnökeként Tőkés László erdélyi képviselő köszöntötte a népes küldöttséget. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament nagy figyelemmel követi a dél-ázsiai országban történő fejleményeket, amit az elmúlt évtizedben elfogadott számos határozata is jelez. Az eddig elért eredményeket méltatva, külön is megemlítette a kínzás tilalmára vonatkozó, tavaly novemberi parlamenti határozatot, de ugyanakkor további előrelépést, konkrét intézkedések megtételét tartotta szükségesnek a kormányzat részéről. Az EP több határozatában aggodalmát fejezte ki az emberi jogi hiányosságok miatt, különösképpen a szólás- és vallásszabadság terén. Legutóbbi, 2014. áprilisi állásfoglalásában az EU és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozásában az EP ismételten kifejezésre juttatta, hogy az emberi jogokat az EU kereskedelempolitikája alapvető elemének tekinti. A delegáció elnökéhez, Vu Anh Quang külügyminisztériumi igazgatóhoz intézett kérdésében képviselőnk külön is érdeklődött a délkelet-ázsiai országban tapasztalható etnikai és vallási diszkrimináció felől. Saját tapasztalataira visszautalva elmondta, hogy annakidején Ceaușescu kommunista Romániájában a magyar kisebbséget kettős – nemzeti és vallási – elnyomás sújtotta. Vietnamban is el kell érni, hogy a kisebbségi etnikai és egyházi közösségeket ne érje hátrányos megkülönböztetés – zárta szavait Tőkés László.
A vendégdelegáció elnöke köszönetet mondott az EU, külön is az EP támogatásáért. Csupán egy építő, nyílt és őszinte párbeszéd révén lehet közösen előrelépést elérni az EU-Vietnam kapcsolatokban, mind gazdasági, mind pedig politikai szinten – mondotta. Bár országában történt előrehaladás az emberi jogok terén, valóban még sokat lehet tenni a fejlődés során előálló kihívások kezelése érdekében, emelte ki. Tisztán kell látni, hogy ugyan léteznek értékbeli különbségek Európa és Ázsia között, ami nagymértékben meghatározza a kétoldalú kapcsolatokat, mindazáltal az egyetemes emberi értékek közösek, és ez a kereskedelmi érdekek érvényesülésére is kihatással vannak. Ezért mindkét félnek közös érdeke a párbeszéd folytatása – vonta le a következtetést a vietnami politikus.
Ehhez kapcsolódva Barbara Lochbihler, az előző parlamenti ciklus DROI-bizottságának elnöke kiemelte, hogy a létező különbségek ellenére mindkét félnek az egyetemes értékek előmozdításán kell munkálkodnia. A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok az EU alappillérét képezik, amint ezt a Lisszaboni Szerződés is tükrözi. Az unió külügyi kapcsolatait is ezek az értékék határozzák meg. Továbbá ebben a szellemben ragaszkodnak az EP-képviselők ahhoz, hogy Vietnam tartsa tiszteletben az emberi jogokat, szüntesse meg a halálbüntetést, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, engedje gyülekezni, imádkozni, gondolkodni, beszélni saját állampolgárait. Az alapvető jogokat alkotmányosan garantálni, a gyakorlatban pedig tiszteletben kell tartani. Számunkra ez az egyetlen járható és fenntartható út, jelentette ki a képviselő.
 
Brüsszel, 2015. január 20.
Tőkés László         
EP-képviselő         
Sajtóirodája          


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010