2015. március 11. szerda
Send this article Print this article

A Nyugat-Balkán európai integrációjáról

Az Európai Parlament márciusi strasbourgi plenáris ülésén – egyebek mellett – a Montenegróról, Macedóniáról és Szerbiáról szóló, 2014. évi országjelentések, valamint a Koszovó európai integrációs folyamatáról szóló vita szerepeltek napirenden.



Tőkés László erdélyiképviselő, az EP Külügyi Bizottságának (AFET), valamint a Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó küldöttség tagjaként az EP különböző fórumain nagy figyelemmel kíséri a nyugat-balkáni országok európai integrációs folyamatát. Ebben a szellemben szólalt fel tegnap is a macedóniai, valamint a koszovói vitákban.
Az EP Külügyi Bizottságában korábban megvitatott és megszavazott jelentésekhez Tőkés László EP-képviselő több módosító indítványt nyújtott be. Amint az közismert, Macedónia esetében az ország függetlenségének 1991-ben való kinyilvánítása óta a görög–macedón névvita ellehetetleníti a jószomszédi viszonyokat, és késlelteti a volt jugoszláv köztársaság európai csatlakozását. Mivel Macedónia immár kilenc éve uniós tagjelölt ország, és a legeredményesebb az uniós feltételek teljesítésében, erdélyi képviselőnk módosítójában felszólította Görögországot, hogy a tagállamok által kinyilvánított támogatás, valamint az európai értékek szellemében járuljon hozzá a kétoldalú nézetkülönbségek megoldásához. Az írásban benyújtott indítványára ráerősítve, képviselőnk az EP-vita keretében is határozottan szorgalmazta, hogy a Tanács haladék nélkül tűzze ki a csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját. Az Ivo Vajgl szlovén liberális képviselő neve alatt futó EP-jelentés is azt hangsúlyozza, hogy a tárgyalások megkezdése csakis pozitívan befolyásolhatja a névvita megoldását, és a helyzet javítását célzó, további reformokat ösztönözhet.
Koszovó európai integrációs folyamata szintén komoly kihívásokat jelent mind az ország, mind a térség számára, nem utolsó sorban pedig az Unió hitelessége tekintetében. A nemrégen Szerbiával szemben kivívott függetlenségének eufórikus örömével éles ellentétben áll az ország jelenlegi helyzete; a növekvő szegénység és a munkanélküliség, a sokrétű szociális gondok közepette az újdonsült állam lakosai tízezrével választják a kivándorlás útját – emelte ki felszólalásában képviselőnk, az egyre súlyosbodó magyarországi bevándorlási/átvándorlási helyzetre utalva. Az Ulrike Lunacek németországi zöld képviselő nevéhez fűződő jelentéshez benyújtott módosítóiban Tőkés László emlékeztet arra, hogy az interkulturális oktatás alapvető szerepet tölt be Koszovóban a tisztelet és tolerancia szellemének erősítésében, ez pedig az egyes közösségek identitásának megőrzését, illetve egymás identitásának a kölcsönös elismerését segítheti elő. Ezzel együtt olyan tanterv elkészítésére ösztönzi az illetékes hatóságokat, amely az országban hagyományosan jelen lévő, összes közösség történelmét, kultúráját és egyéb sajátosságait is magába foglalja, ezáltal erősítve az egymás iránti türelem szellemét, különös tekintettel az észak-koszovói régióban élő szerb kisebbség kollektív jogaira, illetve önrendelkezési jogára.
Európai képviselőnk a David McAllister német néppárti képviselő által jegyzett szerbiai határozati indítványhoz is több módosítót nyújtott be, melyek elnyerték a külügyi bizottság támogatását. Ezekben – egyebek mellett – a kommunista rezsim idején elkobzott kisebbségi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgeti – ami egyik fontos előfeltétele a tényleges vallásszabadságnak. Egyik módosítás az állam azon kötelességét hangsúlyozza, hogy tanúsítson politikai pártatlanságot az országban élő egyházak – köztük a kisebbségi egyházak – iránt. A többek között Deli Andor délvidéki, Gál Kinga és Schöpflin György fideszes képviselőkkel közösen benyújtott módosítók a nemzeti kisebbségi tanácsok szerepének fontosságára mutatnak rá a kisebbségi közösségek kollektív jogainak érvényesítésében. A kisebbségi jogok terén szintén közösen szorgalmazták egy, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó önálló cselekvési terv kidolgozását, amelynek révén javítani lehet a kisebbségekkel kapcsolatos jogi keretek és gyakorlatok hatékonyságát.
Mai plenáris ülésén az Európai Parlament nagy szótöbbséggel megszavazta a négy jelentést, ezáltal ismételten támogatásáról biztosítva a nyugat-balkáni régió országainak európai csatlakozását.
 
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010