A rendezvény társszervezője az Emberi Jogok Határok Nélkül (Human Rights Without Frontiers) szervezet volt, mellyel erdélyi képviselőnk hasonló emberi jogi ügyekben már több ízben is együttműködött. A tanácskozás keretében Willy Fautré elnök a szervezet által összeállított, átfogó jelentést terjesztett elő az emberi jogok múlt évi helyzetéről, majd azt, a szintén 2013-ra vonatkozó kimutatást ismertette, mely a világban vallási és felekezeti okokból üldözöttek névsorát tartalmazza.

Tudnivaló, hogy Irán vallási szempontból Szaúd-Arábia mellett a világ egyik legintoleránsabb állama. Bár 2013-ban a hírhedt Mahmúd Ahmedinezsád elnököt a mérsékeltnek tartott Hásszán Róháni váltotta székében, az elvárások ellenére ez nem hozott jelentős változást az emberi jogok terén. A médiát és a szabad információáramlást továbbra is szigorúan korlátozó országból aggasztó hírek érkeznek, különösképpen a kivégzések magas számáról, valamint a kínzásokról, az előítéletes bírósági eljárásokról és az emberi jogok megsértőinek büntetlenségéről. Hasonlóképpen továbbra is igen súlyos a helyzet a véleménynyilvánítási, a gyülekezési és a vallásszabadság, valamint a nők hátrányos megkülönböztetése terén.

   Az Európai Parlament – több képviselő, köztük Tőkés László kezdeményezésére – legutóbb tavaly októberi állásfoglalásában ítélte el az aggasztó iráni helyzetet. A vonatkozó határozat ismételten felszólította az iszlám rezsimet, hogy tartsa tiszteletben a lelkiismereti és vallásszabadságot és haladéktalanul mentse fel és bocsássa szabadon a vallásuk miatt üldözött politikai foglyokat, köztük is Szaíd Ábedíni iráni-amerikai lelkipásztort, akit több évi fogság után, 2013 januárjában, vallási meggyőződése miatt további nyolc év börtönre ítéltek.

   Ebben az összefüggésben, az előadók részletesen beszámoltak az iráni vallási és etnikai kisebbségek tovább tartó elnyomásáról. Róháni hatalomra kerülésével sem az iráni vallási kisebbségek, illetve a keresztények helyzete nem javult, sem Ábedínit nem bocsátották szabadon, s a kivégzések is egymást érik – számolt be Flautré.

   Beszédében Tőkés László az emberi jogi szervezet példamutató tevékenységét méltatta, és üdvözölte két jelentésüket, melyek az Európai Parlament jogvédő munkájához is komoly hozzájárulást és segítséget jelentenek. Erdélyi képviselőnk külön is kitért a viszonylag népes Baha'i közösség üldöztetéseire, valamint azoknak az arab, kurd és türkmén kisebbségeknek a helyzetére, melyek etnikai hovatartozásuk és szunnita vallásuk miatt kettős elnyomást kell elszenvedniük. Nem utolsó sorban a puszta létükben fenyegetett keresztények mellett emelte fel a szavát, akik a 80 milliós ország összlakosságának egy százalékát teszik ki, vagyis alig fél millióan vannak. A valamikori „keresztény Európa” tartozik azzal üldözött hitsorsosainak, hogy megvédje őket a muszlim rezsimek intoleranciájától.