Együttműködik az EMNT és az SZNT

Január 31-án közösen tartott sajtótájékoztatót Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Tőkés László és Izsák Balázs.

Az EMNT új vásárhelyi székhelyén lezajlott közös sajtóértekezlet bevezetőjében a két elnök utalt rá, hogy 2003 után szétfejlődés és eltávolodás volt érzékelhető szervezeteik között, de az utóbbi időben közeledtek egymáshoz, sőt kimondottan jó volt az együttműködés. Ennek egyik folyománya, hogy immár stratégiai partnerségre lép egymással a két civil, közösségi szervezet annak érdekében, hogy még hangsúlyosabban és még szélesebb pászmán jelenítsék meg az erdélyi magyar nemzeti közösség törekvéseit, különös tekintettel az önrendelkezésre. Szükségesnek ítélték egy integrált autonómiaképviselet létrehozását, a két szervezet összefogása pedig egy jelzésértékű első lépés annak az új magyar egységnek a kialakítása felé, mely hatékonyabbá teheti az erdélyi autonómiaküzdelmet, s amelyről Tőkés László évkezdő sajtóértekezletének felhívása szólt. Ebben a magyar egységben minden romániai magyar politikai-társadalmi-civil szervezetnek helye és feladata van

Az EMNT és az SZNT elnökei elmondták: még tárgyalnak a részletekről, például hogy milyen formát adjanak a közös munkának, de elvi egyezség született arról is, hogy a két szervezet közös küldöttgyűlést rendez az év folyamán. Amúgy köztudott, hogy az utóbbi években több autonómiapárti megmozduláson közösen vettek részt, és ezt a hagyományt folytatni kívánják.

Tőkés László beszámolt arról, hogy a párt védnökeként az aznap Marosvásárhelyen tisztújító küldöttgyűlést tartó Erdélyi Magyar Néppárthoz is felhívással fordult, vegye ki részét az autonómia talaján álló új egység létrehozásából. Az EMNT elnöke azt mondta: Klaus Johannis új román államfővel is párbeszédet kell kezdeményezni, aki mellett az elnökválasztáson 1989 óta példátlan egységben sorakozott fel az erdélyi magyarság. A témák egyike a kidolgozás alatt álló választási reform lehetne, mert például a törvényhozáson kívüli EMNP ebben a kérdésben más állásponton van, mint a konzultációkon ma még parlamenti pártként részt vevő RMDSZ, amely az öt százalékos parlamenti küszöb megtartásában és a magyarság közképviseletének monopolizálásában érdekelt. Az EMNT elnöke szerint a bejutási küszöböt vagy három százalékra kellene csökkenteni, vagy a kisebbségek számára akár el is lehetne törölni.

Az új államfő több fontos gesztust tett a kisebbségek és más marginalizált közösségek felé, ezért az erdélyi magyarság is a történelmi jóvátétel hasonló gesztusaiban reménykedik a román államfő részéről – mutatott rá az EMNT elnöke. Visszautalva az előző napon Budapesten tartott sajtótájékoztatóra, melyen Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével és Kincses Előd jogvédővel együtt a restitúciós botrányokról és közösségi jelképek üldözéséről számoltak be, szükségesnek tartotta, hogy a román államelnököt is első kézből tájékoztassák mindezekről, és támogatását kérjék az erdélyi magyar jogsérelmek orvoslásához.