Bocskor Andrea kárpátaljai európai parlamenti képviselő az országa és magyar közössége érdekében végzett munkájáról és képviselői tevékenységének célkitűzéseiről szólt, a KMKSZ elnökével egyetértésben kifejezve azon meggyőződését, hogy az európai kihatású orosz–ukrán konfliktus rendezése nem háborús, hanem békés, politikai úton valósítható meg.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevébe Tőkés László elnök, erdélyi EP-képviselő köszöntötte a közgyűlést, az Erdélyi Magyar Néppárt üzenetét is tolmácsolva egyben. Személyes jelenlétével és beszédében is fontosnak tartotta kifejezni azt a testvéri szolidaritást, mely a határok fölötti nemzetegyesítés szellemében és a nemzeti együttműködés rendszerében egymáshoz kapcsolja Kis-Magyarország népét és a külhoni nemzetrészeket. A rendszerváltozás negyedszázados évfordulójáról megemlékezve – húsvét közeledtével – népünk kommunista uralom alóli szabadulását Isten népének az egyiptomi fogságból való szabadulásához hasonlította, kifejezve azon reményét, hogy a „szolganépek Bábeléből” (Ady Endre) – a volt szovjet birodalomból – kivált népek és nemzeti kisebbségek, köztük az ukrajnai magyarok, románok, ruszinok és bolgárok is el fogják nyerni szabadságukat. A külhoni – köztük a kárpátaljai – magyarok számára a mostani válságos átmeneti idők korszakos tétje az ősi szállásterületeinken való megmaradás – mutatott rá erdélyi képviselőnk Beregszászon, utalva a zsinagógából lett kultúrotthon példájával arra, hogy mi nem akarunk sem a zsidók, sem a krími tatárok sorsára jutni. Zárszavaiban arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy ez Erdélyi Magyar Nemzeti tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös gyűjtőakciót indított a Kárpátalján nélkülöző testvéreink megsegítésére, nevezetesen a gyermekétkeztetés céljaira.

Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke régi barátaiként köszöntötte kárpátaljai testvéreit. A háborúban elesett magyar katonákról is megemlékezve Magyarországnak a független és szuverén Ukrajna iránti szolidaritását, valamint a kárpátaljai magyar közösség iránti elkötelezett támogatását juttatta kifejezésre.

Az ukrajnai válság és az ország népét, valamint a magyarságot fenyegető „humánkatasztrófa” körülményei között a KMKSZ közgyűlése fokozott felelősségtudattal és elszántsággal készült fel az előtt álló nehéz időszakra és feladatokra. A testület zárónyilatkozatában – egyebek mellett – azon álláspontjának adott hangot, hogy „az európai gyakorlatnak megfelelően a helyi közösségeknek, nemzetiségeknek széles körű jogokat kell nyerniük az önigazgatásra” – mind a tervezett közigazgatási reform, mind az önálló magyar tankerületek létrehozása viszonylatában.