2019. november 22. péntek

A KMAT konferenciájáról

A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) idei utolsó konferenciáját Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg címmel rendezte meg a Magyar Kisebbségi Információs Egyesülettel együtt 2019. november 17-én a magyar fővárosban.

A budapesti Gellért Szálloda Gobelin termében közel kétszáz érdeklődő és meghívott jelent meg, akiket Tőkés László, a KMAT elnöke nevében munkatársa, Nemes Csaba lelkipásztor, minisztériumi főtanácsadó (EMMI) köszöntött.

A konferencián a Magyarságkutató Intézet három történész munkatársának tartalmas előadása hangzott el. Gulyás László egyetemi tanár Horthy és a versailles-i „békecsinálók” viszonya 1919 második felében című értekezésében kifejtette: 1919 őszén borzasztóan kaotikus viszonyok uralkodtak Magyarországon, az antant Budapestre küldött egy tábornoki bizottságot azzal a feladattal, hogy próbáljanak meg egy olyan kormányt elismertetni, amelyik képviselni tudja Magyarországot a világháborút lezáró békekonferencián. A kutató szerint a bizottságnak feltűnt Horthy Miklós becsületessége, a jó modora, és úgy látták: az ő vezetésével egy olyan kormányt tudnak elhívni a tárgyalásokra, amely alkalmas Magyarország képviseletére. Gulyás professzor szerint az ellentengernagyról az antant képviselői úgy vélték, vezetésével olyan kormányt tudnak elhívni a béketárgyalásokra, amely alkalmas Magyarország képviseletére.

Raffay Ernő a Horthy Miklós kormányzó történelmi jelentősége című előadásában kiemelte: mind a mai napig komoly viták övezik Horthy személyét és a róla elnevezett negyed évszázados korszakot is. Szerinte ma Magyarországon a liberálisok és a szocialisták ugyanúgy gyűlölik Horthyt, mint ezelőtt száz évvel. A történész úgy látja: ennek az az oka, hogy többek között a Tanácsköztársaság után visszaállította a konzervatív-keresztény magyar nemzetállamot.

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyar Hírlap lapszerkesztője Szegedtől Budapestig. Horthy és a Nemzeti Hadsereg címmel felszólalva kitért arra, hogy bár 1919. november 16-án vonult be Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg a magyar fővárosba, de ezt megelőzően már létezett ez a haderő. Létszáma 1920 februárjára százezer főre növekedett. Hozzátette: az ún. fehér terrort megpróbálják felnagyítani, de – mint mondta – voltak kilengések, volt népítélet, de közel sem olyan mértékű, mint ahogy azt a kommunisták annak idején lefestették.

Bedő Árpád, a KMAT tikára meglepetést is tartogatott a hallgatóságnak, bejelentve Meister Éva színművészt és Vesztergám Miklós tárogatóművészt, akik egy verssel, valamint egy zeneszámmal egészítették ki a konferencia programját.