„Pécs, Temerin és Kolozsvár után immár Temesvárra ért vándorkonferenciák. Külön öröm számomra, hogy itt, az Új Ezredév Református Központban köszönthetem önöket, mely helyszín az 1989-es felkelés harmincadik évfordulójára is emlékeztet bennünket. E központ neve üzenetértékű: új kezdetet hirdet egy megújuló időben, s e megújulás reménységével tekintünk – konferenciánk alkalmával is – a jövőbe. Cselekvési programunk konferenciasorozatunk jelszavában is olvasható, hiszen következetesen valljuk, a Trianonra adott válasz az autonómia lehet” – kezdte felszólalását Tőkés László. Az EMNT és a KMAT elnöke hangsúlyozta: a meghirdetett konferenciasorozatnak nem az öncélú múltidézés a célja, hanem Trianon sebeinek gyógyítása. „Trianonra adott válaszunkat rendkívül konstruktívnak tartom. Építő munkára vállalkozunk, s Kós Károly szavaival élve valljuk mi is, hogy dolgozni fogunk, mert élni akarunk! Száz évvel ezelőtt az Osztrák–Magyar Monarchia népei megalakították nemzeti tanácsaikat, de egyedül a magyarok nem tudták érvényesíteni jogaikat. Száz év távlatában e mulasztás politikai korrekciójára törekszünk, s egyértelműsítjük: igényt tartunk az önrendelkezés jogára, mely követelés a KMAT politikai programjának lényege is” – hangsúlyozta az egykori temesvári lelkész.

A 2018-2019-es évfordulókra emlékezve Tőkés László felidézte az erdélyi szászok 1918-as medgyesi küldöttgyűlését, mely kapcsán kifejtette: külön konferenciát is megérdemelne az erdélyi szászok története, akiket – az erdélyi magyarsághoz hasonlóan – igen súlyosan érintett a trianoni békediktátum. „Bár a román centenáriumi propaganda azt hangoztatja, hogy az erdélyi szászok és svábok támogatták a nagy egyesülést, mindez nem felel meg a valóságnak. Minden erőnkkel azon kell legyünk, hogy ne kerüljünk a Romániából szinte kipusztult szászok sorsára, s ebben felelősségük van a Bukarestben politizáló magyaroknak, valamint az erdélyi magyar politikai szervezetek mindegyikének is” – zárta felszólalását a püspök.

A konferencián Lönhárt Tamás egyetemi adjunktus, tanszékvezető, a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének munkatársa Nemzeti útkeresés egy többnemzetiségű régióban: Bánsági valóság – történeti reflexiók, 1818–1919 címmel, Borsi-Kálmán Béla történész, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora A temesvári Levente-pör (1919–1920) címmel, Bodó Barna újságíró, politológus, egyetemi docens pedig A temesvári „csoda” címmel tart előadást – ismertette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.