Szerdán, 2011. március 9-én az Európai Parlament strasbourgi épületében Tőkés László EP-alelnök az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vezetőivel találkozott. A megbeszélést az Európai Parlament politikai frakcióinak tagjai kezdeményezték abból a célból, hogy az unió külpolitikája fokozottan figyeljen oda a világ több táján, de elsősorban a Közel-Keleten tapasztalható vallási diszkriminációra és keresztény közösségek tagjai ellen irányuló erőszakra. A találkozón rész vevő képviselők hangsúlyozták, hogy a közös külpolitikának az emberi jogok betartását kell szorgalmaznia a világ országaiban, ehhez viszont intézményes garanciák szükségesek.

   Tőkés László, az EP vallási felekezetekkel folytatott párbeszédért felelős alelnöke hozzászólásában kiemelte: a nyugat-európai országok kevésbé érzékenyek a vallási diszkrimináció tárgyában, de a volt kommunista országokból jövő képviselők jól tudják, mit is jelentett a vallási felekezetekhez tartozók üldöztetése. Tekintettel arra, hogy a világon elkövetett felekezetek elleni erőszak 75%-a keresztények ellen irányul, képviselőnk azt kérte az EKSZ vezetőitől, hogy az EU külpolitikája érdemben lépjen fel ezek védelmében. Ennek a lehetőségét megteremtő intézményi háttér kiépítése az EU intézményi keretén belül nagyban segítené a fellépés hatékonyságát.

   A szolgálat főtitkár-helyettese, Maciej Popowski megköszönte a találkozó kezdeményezését, majd leszögezte: mind az emberi jogok, mind pedig a vallási diszkrimináció ügyében, mint ahogyan eddig, továbbra is gyors és hangsúlyos lesz az EKSZ fellépése. Állandó kapcsolatban állnak a parlament bizottságaival és nyitottak a képviselők javaslatainak megbeszélésre. A szolgálat naprakészen követi a Közel-Keleten zajló változásokat és szorosan együttműködik nem csupán az uniós országok diplomatáival, de a térségben működő nem kormányzati szervezetekkel is.

   Délután Tőkés László részt vett a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) ülésén, amelyet Gál Kinga magyar néppárti képviselőasszony elnökölt. Meghívott vendégként Karl-Heinz Lambertz, a Belgiumban élő német közösség kormányának elnöke beszélt a mintegy 75.000 fős népcsoport helyzetéről. Lambertz a „történelem gyerekeinek” nevezte közösségét. Utalva a jelenleg zajló, a belga állami berendezkedés reformjáról szóló vitára, elmondta, hogy a belgiumi föderalizáció folyamata nem zárult le. A helyzet összetettségét jól mutatja, hogy a francia anyanyelvű vallonok kisebbségbe kerültek, míg a többségi, hollandul beszélő flamandok kisebbségként viselkednek. Közössége megmaradásának feltételeiként az autonómia és a képviselet megerősítését és megtartását nevezte. Mint köztudott, a belgiumi németek által lakott terület az első világháború után került Belgiumhoz. Európa őshonos közösségeként a területi autonómia megvalósítását kívánja elérni, ugyanakkor tudatában vannak, hogy a határmenti és az interkulturális együttműködés európai formái nagyban segíthetik megmaradásukat.

   Tőkés László erdélyi látogatásra hívta Lambertzet, aki elvben elfogadta a meghívást. Képviselőnk elmondta, az erdélyi magyarok modellértékűnek tartják a működő nyugat európai autonómiák formáit, köztük a belgiumi németek önigazgatási rendszerét is. Ahhoz, hogy ezt jobban megismerje, képviselőnk megígérte, a maga során a közeljövőben ő is el fog látogatni a belgiumi németekhez.

 

2011. március 9., Strasbourg