Az eseményen maga Tőkés László is megjelent, és hangos szóval elmondta: 1956-ban a magyar szabadságharcosok, 1989-ben a diktatúra ellen fellázadt románok vágták ki nemzeti színű lobogóikból a kommunista jelképeket, negyedszázaddal ezelőtt közös óhaj volt az egyéni és kollektív szabadság, a demokrácia, az európai felzárkózás. Most meg ott tartunk, hogy az EU-tag Romániában csorbulnak a kisebbségi jogok mellett még az alapvető emberi jogok is. A magyar irodalom erdélyi nagyjainak emlékezete, sőt újratemetése is tiltott (Wass Albert, Nyírő József), könyveik ellen is hajtóvadászatot indított a hatalom, szobraikat elkobozzák, a műveiket olvasókat zaklatják. Háborús bűnösként és felforgatókként bélyegeznek meg olyanokat, akik annak idején a kommunista hatalomátvétel ellen álltak ki. Érthetetlen az az elán, amellyel a magát szociáldemokratának mondó kormányzat küzd a magyar és székely nemzeti szimbólumok, például a székely zászló ellen. Ez is egyfajta kommunista visszarendeződés, ami ellen tiltakozni kell minden lehetséges fórumon és eszközzel – szögezte le az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő, kiemelve: a mostani akció nem más, mint a székelységgel való partiumi szolidaritás kinyilvánítása.

   Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke a maga során a sajátos román demokráciával szembeni hiányérzeteit sorolta fel, szerinte a kis lépések politikája oda vezetett, hogy Erdélyben, Romániában bármikor sérülhetnek a nemzeti kisebbségek jogai, a kormányzat kénye-kedve szerint tesz engedményeket vagy vonja vissza azokat. Nemcsak a magyar autonómia szénája áll rosszul – miközben az RMDSZ kormányzati tényezőként lesi a hatalom asztaláról lehulló morzsákat –, hanem már a szólás- és véleményszabadság is veszélybe került a Ponta-kormány regnálása alatt.

   A demonstráción megjelentek közül többen Wass-kötetekkel jelentek meg, Pataki István költő pedig egyik, az alkalomhoz illő versét olvasta fel. A székely zászló átvétele és kitűzése után Tőkés László válaszolt az újságírók kérdéseire, majd a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt.