1. A Szerbia uniós csatlakozására tekintő országjelentés vitájában az Európai Néppárt frakciójának álláspontját Schöpflin György képviselő adta elő. A közeli választásokra készülő balkáni ország számára helyes útmutatást jelent a Jelko Kacin jelentéstévő által jegyzett, értékes dokumentum – jelentette ki a Fidesz jeles képviselője, Koszovó függetlenségének az elismerését és a kisebbségek helyzetének megoldását sürgetve egyben.

   Stanimir Ilchev és Andrey Kovatchev bolgár, másfelől Cristian Dan Preda és Petru Constantin Luhan román képviselők következetes módon a szinte semmibe vett szerbiai bolgárok és a nemzeti létükben megkérdőjelezett vlachok védelmében szálltak síkra. Tabajdi Csaba szocialista képviselő jobbára a szerbiai kisebbségvédelmi rendszer dicséretére szorítkozott, és Koszovóval szemben Szerbia számára igényelt több megértést, míg Morvai Krisztina jobbikos képviselőnő az erőltetett vajdasági betelepítések ellen emelte fel a szavát.

   Erdélyi képviselőnk példaként állította a figyelem középpontjába Románia elszerbesített vlachok melletti kiállását, ehhez hasonló módon követelve meg az igazság feltárását a kisebbségeket sújtó, hajdani tömeggyilkosságok ügyében, valamint a tényleges közösségi jogok, illetve az autonómia biztosítását a szerbiai magyarság számára.

Záróbeszédében Stefan Füle bővítési biztos maga is hangsúlyos módon tért ki a kisebbségek helyzetére, s annak szoros figyelemmel követéséről – monitorizálásáról – biztosította a Parlamentet.

  2. Hazai vizekre evezve, esti felszólalásában Tőkés László a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar főtanszékének a hosszúra nyúló kálváriáját tette szóvá, az európai uniós intézmények hathatós védelmét kérve mind a fenyegetés alatt álló magyar tanárok, mind az Ungureanu-kormány törvényes intézkedései számára.

   Emlékezetre méltó, hogy létrejöttekor a MOGYE színmagyar egyetem volt. Ugyanez mondható el az egykor beolvasztott Bolyai Tudományegyetemről, valamint a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiáról. A posztkommunista, nacionalista román főhatalom mérhetetlen cinizmusára vall, hogy – mindezeket feledve – kisebbségpolitikai érdemként próbálja „eladni” az ún. „multikulturális egyetemek” létrehozását, és miközben szinte szabad utat enged Constantin Copotoiu ex-rektor, valamint Dorin Florea polgármester és cinkostársaik önkényes garázdálkodásainak, ezzel szemben viszont szemet huny Brassai Attila professzor és tanártársai meghurcolása felett, akiknek egyetlen „bűnük” az, hogy következetesen számon kérik a román törvények betartását.

   Választási kampány ide vagy oda – végtére is örvendetes, hogy ez alkalommal nem ismétlődött meg az egykori Petőfi–Schiller fantomegyetem botrányos esete, és az RMDSZ, saját jól felfogott érdekében is, ragaszkodott a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar–angol–román karának (!) kormányhatározat útján való megalapításához.

   Tőkés László európai parlamenti támogatáskérése talán hozzájárulhat ahhoz, hogy a MOGYE újan létrejött magyar jellegű kara végül is megszilárdul, és nem válik áldozatává a belpolitikai viszonyok – esetleges – közeli megváltoztatásának.

 

Mellékelve: (1) Hozzászólás Szerbia uniós csatlakozása tárgyában

(2) Felszólalás a romániai magyar felsőoktatás tárgyában
 

H O Z Z Á S Z Ó L Á S

Szerbia uniós csatlakozása tárgyában

 

   Mindenekelőtt elismerésemet fejezem ki Jelko Kacin képviselő úrnak Szerbia Bővítési Jelentéséért.

Kiemelt módon a dokumentum kisebbségvédelemmel kapcsolatos kitételeire szeretném felhívni a figyelmet. A koppenhágai kritériumok és a Lisszaboni Szerződés ezirányú előírásainak a teljesítése döntő előfeltétele volt annak, hogy március 1-én a külügyminiszterek értekezlete végre megadta a tagjelölti státust Szerbiának.

   Mind a kisebbségpolitikai deficittel rendelkező Szlovákia és Románia számára tanulságos lehet az a következetesség, melyet az Európai Tanács a szerbiai kisebbségek – köztük a románok, illetve a vlachok – védelme ügyében tanúsított. A Tanács konklúziói, valamint maga a Szerbiára vonatkozó Állásfoglalási indítvány is a kollektív kisebbségi jogok erősítését szolgálják, nem utolsó sorban azáltal is, hogy Szerbia kisebbségi politikájának a folyamatos monitorizálását írják elő.

   Mi magyarok, támogatjuk Szerbia európai csatlakozását, ugyanakkor viszont igazságot követelünk a múltban elkövetett, kisebbségeket sújtó tömeggyilkosságok ügyében, valamint közösségi jogokat és autonómiát a mindmáig ott élő magyar közösségünknek. A szerbiai magyarság érdekei védelmében példát veszünk Romániáról, mely határozottan kiállott a Timoc-völgyi románok mellett.

Tőkés László

EP-képviselő

 

F E L S Z Ó L A L Á S

a romániai magyar felsőoktatás tárgyában

 

   A román nacionálkommunista rezsim a hírhedt Ceausescu vezényletével 1959-ben szüntette meg az önálló magyar nyelvű felsőoktatást. Az új tanügyi törvény tavaly óta lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar ifjúság három „multikulturális egyetemen”, önálló magyar karokon tanuljon.

  A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem román vezetősége már közel egy éve szembeszegül a törvénnyel, és a posztkommunista, soviniszta román pártok támogatásával akadályozza az önálló magyar egyetemi kar felállítását. A magyar tanárokat megfélemlíti, Brassai Attila professzort pedig, aki tavaly novemberben, Strasbourgban nyújtott tájékoztatást a törvénytelen egyetemi állapotokról, fegyelmi büntetéssel szankcionálta.

  Kérem Martin Schulz elnök urat, a Parlamentet és a Bizottságot, hogy védelmezzék meg a marosvásárhelyi magyar tanárokat, és támogassák az Ungureanu-kormány törvényes intézkedéseit a magyarellenes választási kampányeszközökhöz folyamodó utódkommunista politikai erők obstrukciója ellenében.

Tőkés László

EP-képviselő