A Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközség templomában Tőkés LászlóEP-képviselő,volt királyhágómelléki püspök hirdetett igét, aki a Kolossébeliekhez írt levélből (Kol. 3:23-26) vett igeszakaszokra építette prédikációját. Az „uralmi rend” és a krisztusi szeretetben gyökerező „erkölcsi rend” között vont párhuzamot rámutatva arra, hogy a kisebbségi sorsunkból fakadó alárendeltségünk helyzetében a testvéri szeretet által győzhetjük le az igazságtalanságot. „A magyarság lélekben, öntudatban, önazonosságban együvé tartozik, és ez ad elég erőt ahhoz, hogy szembeszálljon az igazságtalanságokkal” – jelentette ki Tőkés László, aki végül arra biztatta a híveket, hogy tartsák meg hitüket az isteni igazságszolgáltatásban. 

   A rendezvényen – a jeles meghívottak sorában – a vajdasági magyar pártok vezető tisztségviselői is részt vettek: Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke és Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. Mindannyian megilletődöttséggel szólaltak fel, örömüket fejezve ki, hogy van még összefogás a Kárpát-medencében.

  Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarság semmi mást nem kér az utódállamoktól, mint azt, hogy tartsák tiszteletben jogait és méltóságát.

   A Délvidéki Szolidaritás Napja ünnepi hangulatát Mészáros János Elek énekművész fellépése emelte, aki alkalomhoz illő dalokat adott elő.

   A rendezvény utáni sajtótájékoztatón Lomnici Zoltán elmondta: az Emberi Méltóság Tanácsa kegyelmet kér a szerb államfőtől a „temerini fiúk” számára, akiket összesen 61 év börtönbüntetésre ítéltek. Mint mondotta: tudomásul kell venni a bíróság döntését, viszont a nyilvánosság segíthet abban, hogy kegyelmi kérelmüket kedvezően bírálja el Tomislav Nikolic szerb államfő. Megemlítette a szlovák állampolgárságuktól önkényesen megfosztott felvidékiek ügyét is, akik számára a Tanács jogsegélyt biztosít, ugyanakkor petícióval fordul az Európai Unió illetékes szerveihez. A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke bejelentette: a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében is megfogalmaztak egy petíciót.

Tőkés László a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: ahol a jog eszközei nem elegendőek a kisebbségi sorsba került magyarság emberi, anyanyelvi és oktatási jogainak védelmére, ott a politika eszközeivel kell élni. „Nem hagyhatjuk, hogy kettős mércét használjanak a magyarokkal szemben” – jelentette ki Tőkés László rámutatva arra, hogy míg Magyarországot támadások össztüze éri az Európai Unió részéről, addig a jogellenes Benes-dekrétumokat érvényben tartó Szlovákia, vagy a restitúciós folyamatot akadályozó Románia mentesül az elmarasztalás alól.  Véleménye szerint Szerbia uniós csatlakozását illetően Magyarország támogatását nem lehet a temerini fiúk kegyelmi kérelméhez kötni, ugyanis az ítélet jogosságához nem fér kétség, csak a súlyossága miatt tekinthető a magyar közösség megfélemlítését szolgáló diszkriminációnak. Mindemellett elképzelhetetlennek nevezte, hogy Szerbia az 1944-45-ös délvidéki atrocitások elismerése nélkül csatlakozzék az EU-hoz.