2022. október 28. péntek
Send this article Print this article

Autonómia: egyetlen esélyünk a túlélésre és a felemelkedésre

Az 1988 novemberében Budapesten megalakult Erdélyi Szövetség gondozásában jelent meg nemrég A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című, eredetileg francia nyelven kiadott kötet. A magyar nyelvű kiadás nagyváradi bemutatójára október 19-én kerítettek sort a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület közös szervezésében.



A kötetbemutatót sajtótájékoztató előzte meg. Ezen Tőkés László, Szili Katalin, Kalmár Ferenc és Csomortányi István álltak a média megjelent képviselői elé, hogy röviden beszéljenek a Kárpát-medencei magyar autonómia állásának ügyéről. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt nemzetpolitikai és külügyi kabinetjének vezetője adott sorra szót a jeles politikusoknak, akik szinte egybehangzóan állapították meg: a világjárvány, a háború, a gazdasági és energiaválság körülményei közepette gyengébbek a kisebbségi jogérvényesítés esélyei, de a célokról lemondani nem lehet, ezeket zárójelbe tenni nem szabad. Terítéken kell tartani az autonómia kérdését, hiszen az erdélyi magyarok sem akarnak mást, mint ami számos más európai országban élő őshonos közösségnek megadatott.
A házigazdaként elsőnek szóló Tőkés László, az EMNT elnöke vázolta a közelmúlt azon romániai politikai eseményeit, amelyeknek a zaja elnyomta a magyarság jogköveteléseit. Közben méltatta Szili Katalint és Kalmár Ferencet a Magyarország tavalyi Európa tanácsi elnöksége idején kifejtett tevékenységükért, nevezetesen a Strasbourgi nyilatkozatért, illetve az abba belefoglalt öt alapelvért, köztük is a kisebbségi kollektív jogokra vonatkozó tétel elfogadtatásáért – amire még a világsajtó is felfigyelt. A továbbiakban a püspök felidézte az EMNT 2022. májusi küldöttgyűlésének zárónyilatkozatát, különös tekintettel annak 5. pontjára: „Felismerve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Szövetség parlamenti frakcióinak összefogásából adódó történelmi lehetőséget, szorgalmazzuk egy kisebbségi törvénytervezet benyújtását Romániai parlamentjébe, mely hathatós eszköz lehet az EMNT által képviselt integrált autonómiaprogram gyakorlati megvalósításához. Megalkuvást nem tűrve kiállunk közösségi önrendelkezésünk, a magyarság társnemzeti és államalkotó közösségi státuszának biztosítása, a román–magyar kapcsolatok felélénkítése és a tanügyi autonómia képviselete mellett. Megalakulásunktól kezdve valljuk, s jelen nyilatkozatunkban is megerősítjük, hogy közösségi problémáink megoldására és a nemzeti sorskérdéseinkre adható egyetlen, jövőt biztosító felelet: az autonómia. Ennek szellemében szorgalmazzuk a 2018 januárjában elfogadott, hárompárti autonómianyilatkozat cselekvési tervének mihamarabbi kidolgozását. A Kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulója szolgáljon különleges alkalmat arra, hogy új lendületet adjon autonómiatörekvéseinknek az önrendelkezés nemes ügyének együttes felkarolására!”
Két fontos momentum olvasható ki a dokumentumból – hívta fel a figyelmet Tőkés László: a napokban lesz harmincéves a Kolozsvári nyilatkozat, amelyet a rendszerváltozás hőskorszakában, ellenszavazat nélkül fogadott el az erdélyi magyarság „miniparlamentje”, s amelyre képviselőink és szenátoraink felesküdtek a Szent Mihály-templomban. Továbbá négy évvel ezelőtt, éppen Szili Katalin hathatós közreműködésével született meg az a hárompárti autonómianyilatkozat, amely hosszú idő után újból egyetértést alakított ki erdélyi magyarságunk politikai szervezetei között.



Tőkés László kiemelte: az EMNT és az EMNP kezdettől fogva, eltévelyedés és megalkuvás nélkül kitart az erdélyi magyarság közakaratán alapuló önrendelkezési politika célkitűzése mellett, hiszen – amint Kalmár Ferenc, a román–magyar kisebbségi vegyesbizottság társelnöke is megállapította – az integráció közösségi jogok nélkül egyenes úton vezet az asszimilációhoz. Tehát a kollektív jogok követelése és biztosítása elsődleges cél, ugyanakkor az autonómiaformák jogi kereteinek a megteremtéséhez hozzájárulhat az a kisebbségi törvény is, ami két évtizeddel ezelőtt már megindult a parlamenti elfogadtatás útján, de egy kormányváltás kudarcra ítélte. Mostanában újra beígérte a napirendre tűzését a kormánykoalícióban rész vevő RMDSZ, hiszen „az alkotmány előírása szerint is tartozik nekünk ezzel Románia parlamentje” – fogalmazott Tőkés László utalva rá, hogy egy évszázados román adósság ez az erdélyi magyarság felé.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott a maga során úgy vélte: az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kinyilvánító Kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulója és a román kisebbségi törvény előkészítése jó alkalom lenne az erdélyi magyar politikai szervezetek újabb megállapodására. Egyben felajánlotta a segítségét e megállapodás kialakításához. Emlékeztetett, hogy ő maga rendszeresen le szokott ülni az erdélyi magyarság képviselőivel, és nemcsak politikusokkal, hanem a civil szféra és nemzeti tanácsok vezetőivel. Mert meg kell állapodni abban, hogy mi az a modus vivendi, amivel a már meglévő jogszabályok alapján, például a Székelyföldön vagy a Partiumban, lehet kooperálni. „A másik témakör pedig az lenne, hogyan tudjuk azt a végső, általunk áhított állapotot elérni” – utalt az autonómiára. „Nekünk készen kell állnunk arra, hogy párbeszédet folytassunk, és nagyon örülnék, ha lenne párbeszéd, ha a többségi társadalom képviselői is azt mondanák, igen, beszélgessünk. Hiszen két európai országról van szó” – fogalmazott Szili Katalin, leszögezve: az egy tragédia, hogy miközben az európai lakosság tíz százaléka őshonos nemzeti kisebbségi, a bevándorlókról jóval több szó esik, mint róluk.
Kalmár Ferenc nagykövet, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri különmegbízott megemlítette: a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság román társelnökének felvetette a múlt heti bukaresti megbeszélésen a kollektív jogok rögzítésének a kérését. Azt a választ kapta, hogy Románia tiszteletben tartja az általa ratifikált kötelező érvényű európai egyezményeket. Ezek viszont nem tartalmazzák a kollektív jogokat. A magyar társelnök megjegyezte: a magyarság sehol nem kért olyat, amit valahol Európában ne alkalmaznának sikerrel a többség és a kisebbség viszonyában. Fontos, hogy sikerüljön a kollektív jogok kapcsán közös nevezőre jutni, hiszen addig nem lehet az autonómiáról sem tárgyalni. A kérdésnek napirenden kell lennie akkor is, amikor az ukrajnai háború befejeződik, és a felek a tárgyalóasztalhoz ülnek.
Csomortányi István, Partiumi Autonómiatanács alelnöke, aki egyben az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnöke is, megemlítette: az erdélyi magyarság 1992 és 2011 között 30 százalékos lélekszámfogyást könyvelhetett el, és valószínűsíthető, hogy az idén elvégzett népszámlálás azt fogja megmutatni, hogy a fogyás folytatódott. Úgy vélte: a drámai apadás azt jelzi, hogy a román kisebbségpolitika távolról sem példaértékű. Ha békeidőben egyharmadával apad egy közösség, akkor az valóságos kataklizma – mondta a politikus. Szerinte a román közigazgatásnak a történelmi régiókra épülő átalakítása a románoknak és a magyaroknak egyaránt érdekében állna, hiszen a fejlődést segítené elő.



A sajtótájékoztatót követő könyvbemutatón elsőként Tőkés László emelte ki az Erdélyi Szövetség több mint három évtizedes munkásságát, majd az autonómiaügy támogatása, népszerűsítése érdekében folytatott felvilágosító tevékenység, azon belül is a könyvkiadás néhány aspektusáról szólt. Meleg szavakkal méltatta a legfrissebb kiadvány, A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című kötet kezdeményezőit és létrehozóit, köztük az Erdélyi Szövetség elnökét és alelnökét, Bácsfainé dr. Hévízi Józsa magyarországi történészt és B. Szabó Péter svájci közösségi vezetőt, továbbá Szutor Ágnest, a könyvet megjelentető Kráter kiadó jelenlegi vezetőjét, valamint Tolnay Istvánt, a Partiumi Keresztény Egyetem nyugalmazott tanárát, az eredeti francia nyelvű kötet fordítóját. Az est során mindannyian szót is kaptak, ki-ki a maga területéről és hozzájárulásáról szólva tett hitet amellett, hogy a kisebbségbe szakadt magyar nemzetrészek megmaradását az önrendelkezés és a közösségi önigazgatása eszközével lehet a legjobban szolgálni. Ehhez pedig meríteni kell az Európában már kialakult és bevált gyakorlatból, helyzetekből, eredményekből.
A rövid, vetített képes előadást tartó Bácsfainé dr. Hévízi Józsa elmondta, hogy az Erdélyi Szövetség kezdettől fogva törekszik arra, hogy elősegítse az utódállamokban élő magyarság önrendelkezési és önigazgatási törekvéseit. Történészek elemzéseikben kimutatták, hogy a központi hatalom lebontása a helyi önkormányzatok javára, a helyi önkormányzatok megerősödésével a demokrácia kiszélesedéséhez vezethetne Romániában és a többi utódállamban is éppúgy, mint ahogyan az erősen decentralizált svájci állam esetében történt. Az autonómia (önigazgatás a többségi állam keretein belül) nem kell, hogy szeparatizmushoz vezessen; ugyanakkor megoldja az etnikai konfliktusokat. A gazdaságilag megerősödő kisebbségi helyzetű népcsoportok az egész ország számára gyarapodást jelenthetnek. „Sem a kisebbségben élő népcsoportok vagy nemzettöredékek identitásának megőrzése, sem az asszimiláció, az uralkodó nemzetbe való teljes beolvadás elkerülése nem lehetséges gazdasági, kulturális és adminisztratív önigazgatás (területi autonómia) nélkül” – jelentette ki teljes meggyőződéssel az ESZ elnöke.



B. Szabó Péter rámutatott, a határon túli magyar közösségek problémáinak megoldása oly módon lehetséges, ahogyan Svájcban a hosszú ideig terebélyesedő Jura-kérdést megoldották. A könyv kapcsán Szili Katalin hangsúlyozta, egyszerre jelent iránytűt és tükröt is az erdélyi autonómiatörekvéseknek. Iránytű, mert megmutatja, hogy a svájci kanton hogyan jutott el az autonómiáig, illetve milyen intézményrendszert hoztak létre, de tükör is egyben, amely egyebek mellett azt is megmutatja, hol vannak hiányosságok a nemzetközi jogszabályokban. Tőkés László is úgy vélte, hogy a svájci „történet” a dél-tiroli modell mellett, azzal együtt mintaértékű eset, a róla szóló könyv pedig „újabb jelentős hivatkozási alap, önrendelkezésért folytatott küzdelmünkhöz nyújt igazi szakmai, szellemi, politikai muníciót”.
A helyszínen mind a kötet, mind az Erdélyi Szövetség egyéb kiadványai kedvezményesen voltak megvásárolhatók. A fórum beszélgetéssel, dedikálással zárult.
    

www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010