A kétnapos konferencia első napján a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) székházának előcsarnokában egy Heidelbergi Káté-kiadványokból álló gyűjtést tekinthettek meg az érdeklődők dr. Hermán M. János rendhagyó tárlatvezetése kíséretében. A SITTI igazgatója és a konferencia főszervezője saját gyűjtésének legérdekesebb példányait mutatta be a hallgatóságnak: muzeális értékű kiadványokat, kuriózumnak számító kéziratos káté-magyarázatokat, valamint idegen nyelvű – román, német, örmény, stb. – kátékat. Az esemény házigazdája Horváth István, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója volt. Ezt követően Szomor Attila várad-réti segédlelkész a 90 éves Hévézi Endre Londonban élő képzőművész, a négy evangélistát ábrázoló ólomkeretes ablaküvegéről készített fotóit mutatta be.  

   A Nagyvárad-Újvárosi református templomban igét hirdetett dr. Tóth Albert tiszalúci lelkipásztor, a Magyarországi Lelkészi Szövetség elnöke, aki a bűnbeesés történetét elevenítette fel. Amiképpen Ádám és Éva a Paradicsomban, úgy bujkál a bűnös ember is napjainkban az Úr elől – hangzott el a prédikációban. Az isteni kegyelem csodája, hogy Isten a bűnös ember fölé hajol, és azt kérdezi: „Hol vagy?”. Az embernek a maga rendjén válaszolnia kell erre a kérdésre, mely még mindig aktuális.

   Az igehirdetés után dr. Pálfi József  várad-réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa által válogatott Vallásomat el nem hagynám... – Királyhágómelléki kéziratos konfirmációi káték a 20. században című kötetét mutatta be dr. János Szabolcs, a PKE rektora. A Partium Kiadó gondozásában megjelent mű nemcsak a mindeddig kéziratban fennmaradt szövegeket menti át, hanem mementóként szolgál az utókor számára – hangsúlyozta az egyetem vezetője, majd hozzátette: „a kötet többet jelent egy tudományos munkánál, olvasmányossága miatt épületes és hasznos mindenki számára”.

   Végezetül Tőkés László EP-képviselő, a PKE elnöke, volt királyhágómelléki püpsök köszöntötte a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulója alkalmából szervezett konferencia résztvevőit. Rámutatott arra, hogy a református egyház a 2013-as évet a hitvallás évének nyilvánította, míg a katolikusok számára az idei esztendő a hit éve. Mindez arra figyelmeztet bennünket,  hogy szerezzük vissza hitvalló keresztény minőségünket, annál is inkább, mivel olyan világban élünk, amelyben az ember inkább kerüli a hitének megvallását. Ebben nagy erőt jelent számunkra a Heidelbergi Káté, mely a korszakokon át a megmaradás és a hitvallás eszköze egyben. Az egykori temesvári lelkipásztor megállapította: az ateista kommunizmus idején hitünk megvallása a Krisztus Urunkhoz való hűségünk tanúságtételét jelentette. Úgy az 1989-es forradalmat megelőző nehéz időkben, mint kisebbségi helyzetünkben voltak és vannak olyan hitvalló helyzetek, amelyben a hit megvallását a hívőnek minden következményével együtt vállalnia kell, hangsúlyozta Tőkés László a status confessionis fogalmával érzékeltetve azt a hitből fakadó etikai követelményt, amelyet minden kereszténynek magáénak kell érezzen.