2016. április 6. szerda
Send this article Print this article

A brüsszeli restitúciós közmeghallgatásról

2016. április 5-én az Európai Parlament brüsszeli székhelyén Csáky Pál, a Petíciós Bizottság (PETI) alelnöke és Tőkés László, az Emberi Jogi Albizottság (DROI) alelnöke közösen szerveztek közmeghallgatást a Romániában és Szlovákiában megoldatlan ingatlan-visszaszolgáltatás tárgyában, a Petíciós Bizottság égisze alatt. Megnyitó beszédében a PETI alelnöke olyan politikai kérdésként azonosította a restitúciót, amely kifejezett politikai választ igényel.



 Tőkés László megítélése szerint Románia az európai uniós vállalásait továbbra sem tartja tiszteletben, és a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatásának akadályozásával egymást követő kormányai mind a vallásszabadságot, mind a tulajdonjogot semmibe veszik. Annak ellenére, hogy az Európa Tanács, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, valamint más nemzetközi intézmények több ízben is szorgalmazták ezen alapjogok tiszteletben tartását, Románia sem nemzeti, sem nemzetközi vállalásainak nem hajlandó eleget tenni. A kommunizmus bukását követő negyedszázadban a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott kétezernyi ingatlannak még a fele részét sem volt képes visszaszolgáltatni, ezáltal pedig nem csupán a magyar nemzeti közösség méltóságát sérti meg, hanem a kommunista diktatúra bűneire is hamis igazolást ad. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a román diplomácia a nemzetközi fórumok és a közvélemény megtévesztéseképpen félrevezető szóbeli jegyzékekkel („non-papers”) próbálja a nyugati országok nagykövetségeinek el- és bemagyarázni a visszaszolgáltatási folyamat halogatását. Éppen ezért a pontos és helyes tájékoztatás elengedhetetlenül fontos.
Tudnivaló, hogy id. Lomnici Zoltán jogász, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke Erdélyi Géza ny. felvidéki püspök és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke társaságában már 2012 őszén petíciót nyújtott be a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának, valamint a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosításának ügyében. Annak elutasítása nyomán, 2015 januárjában a magyarországi Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Antal Jánossal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadó-tanácsosával közösen újabb megkereséssel fordult az EP Petíciós Bizottságához. A tegnapi rendezvényen Lomnici Zoltán mélységes csalódással állapította meg, hogy noha a PETI az állampolgári folyamodványt annak rendje és módja szerint befogadta, mindazáltal azt politikai vitára nem bocsátotta. Az Európai Bíróság egy korábbi határozatára hivatkozva úgy értékelte, hogy ezáltal az európai polgárok petíciós joga sérült, ami csak a szólásszabadság alapvető jogának sérelméhez hasonlítható. Mivel az Európai Unió jogközösségnek számít, a tulajdonjog és a vallásszabadság folyamatos megsértése Románia uniós érettségének hiányáról állít ki bizonyítványt – állapította meg az előadó.
Az Erdélyi Református Egyházkerület képviseletében jelen lévő Ballai Ferenc Zoltán gazdasági előadótanácsos az erdélyi visszaszolgáltatási helyzetről szóló Fehér Könyvet mutatta be előadásában. Az 1993-as Európa Tanács-i, a 2004-es NATO-, valamint a 2007-es uniós tagfelvétel nyomán a román hatóságok mindannyiszor látványos módon leállították a restitúciós folyamatot. Az integrációs bizonyítási kényszer megszűntével a bukaresti hatalom minden olyan eszközt felhasznál, amelynek adminisztratív és jogi úton történő bevetésével gyakorlatilag lehetetlenné teszi a visszaszolgáltatást. Kirívó negatív példaként említette a gyulafehérvári Batthyaneum vitatott helyzetét. A különböző felekezetek, egykori oktatási szervezetek és karitatív szerepet ellátó egyházi intézmények ingatlanainak visszaszolgáltatását az állam minden lehetséges módon akadályozza. Végső soron ez tette szükségessé, hogy múlt év végén magyar történelmi egyházaink a Romániában akkreditált diplomatákkal szervezzenek találkozót Bukarestben, hogy mind a pozitív, mind a negatív példákat bemutassák. „A restitúciós folyamat nem zárult le, és a végét sem látni” – vonta le a következtetéseit a kolozsvári előadótanácsos.
Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát az áldatlan szlovákiai állapotokat az Oroszvárhoz tartozó Lónyay-kastély példájával szemléltette. Ugyanazon végrendelet alapján Ausztria jogállamként tiszteletben tartja a bencések tulajdonjogát, ezzel szemben a szlovák állam több mint hét évtized óta nem hajlandó visszaszolgáltatni a Szent Benedek-rendnek az elbitorolt ingatlanokat. Egyházi közösségeink másfél évtized óta Európát építik, a tolerancia, a tudás, a nyitottság, a szlovák–magyar megbékélés nemes ügyét szolgálják – ezért van szükségük tulajdonaikra.
Sobor Dávid és Tárnok Balázs felvidéki magyar jogászok arra hívták fel a figyelmet, hogy az 1945-ben meghozott, a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó Benes-dekrétumok mind a mai napig jogforrásként szolgálnak az igazságszolgáltatásban. Elfogadhatatlan, hogy a szlovák jog máig érvényes és működő részeként egy népcsoport bűnösségét kimondó jogszabályok az európai uniós jog részét képezzék – mondották. A hozzászólások rendjén Gál Kinga EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen ábrándulnak ki az uniós intézményekből, mivel a ’90-es évek változásai után az EU-s csatlakozás sem hozta meg a jogbiztonságot, valamint a kisebbségi nemzeti közösségek jogainak a tiszteletben tartását. Balczó Zoltán EP-képviselő az Uniót kritizálva azt szorgalmazta, hogy a nemzetek közösségét rá kell bírni saját elveinek és értékeinek a betartására.
Zárszavában Tőkés László a konferencia főbb tanulságait fogalmazta meg, és azt indítványozta, hogy ajánlásaikat juttassák el a Petíciós Bizottsághoz.
A rendezvényre erdélyi képviselőnk meghívására egy közel harminc tagú látogatócsoport érkezett, akiket Schöpflin György fideszes, valamint Cristian Preda román néppárti képviselők egy, az Unió tevékenységét bemutató szeminárium keretében üdvözöltek. Magyar néppárti képviselőnk londoni éveinek tanulságaira hivatkozva arra mutatott rá, hogy mindmáig létezik egy Kelet-Közép-Európát és az ott lakókat másodrangúként kezelő magatartás, melynek tudatában kell lennünk, de ugyanakkor annak is, hogy mi is teljes jogú polgárai vagyunk az Uniónak. A román EP-képviselő az elmúlt hetek történéseire utalva – egyebek mellett – arról szólt, hogy: „Számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy forradalmi szerepéért kitüntetett kollégámtól állami kitüntetését visszavették. Ugyanezt a kitüntetést kaptam én is. Az én véleményemre azonban nem voltak kíváncsiak, amikor a szociáldemokrata politikusok erről szűk körben, belterjes módon döntöttek. Számomra Tőkés László továbbra is a Románia Csillaga érdemrend birtokosa.”


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010