2015. október 21. szerda
Send this article Print this article

Egy határ melléki utazócsoport brüsszeli látogatásáról és a határ menti mezőgazdasági együttműködésről szóló konferenciáról

A hét első napjaiban Tőkés László Magyarországon megválasztott erdélyi európai képviselő meghívására a határ mindkét oldaláról való, vegyes összetételű utazócsoport tett látogatást Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A csoport tagjai között szerepeltek a Debreceni Egyetem (DE) agrártudományi karának vezető professzorai, valamint a karnak a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő kihelyezett tagozatán végzett szakemberek, továbbá a partiumi és erdélyi magyar gazdaszervezetek vezető képviselői.



A határ menti regionális, ezen belül is a mezőgazdasági együttműködés volt a témája annak a konferenciának, melyre hétfő délután az EP épületének Antall József-szárnyában került sor.
Megnyitó beszédében erdélyi képviselőnk Ady Endre szuggesztív metaforája értelmében a „magyar ugar” felvirágoztatásáról és gyümölcsözővé tételéről szólt – európai összefüggésben – a magyar élet minden viszonylatában. „Jelképes értelemben ez egy igazi »európai találkozó«, hiszen »a régiók Európájában« kerül sor reá – kifejezéseképpen annak, hogy határ menti magyar összetartozásunk szervesen beleilleszkedik a széles körű uniós együttműködés rendszerébe, a magyar uniót hirdetve az Európai Unióban” – mondotta.
 

 
Ezt követően Hannu Takkula finnországi európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság (AGRI) tagja köszöntötte a résztvevőket, rámutatva, hogy a skandináv államokban nagy múltja van a regionális gazdasági, mezőgazdasági együttműködésnek. Finnország, Svédország, Dánia, Norvégia és Izland részvételével 1962-ben alakult meg az Északi Tanács, amelynek egy mezőgazdasági szakbizottsága is működik. A térség államaiban olyan intézkedéseket vezettek be, melyek elősegítik a kisvállalkozók versenyképességét. Néhány szóban a Farmerek Északi Tanácsát is bemutatta, mely a területi fejlesztést és a mezőgazdaságot a fenntartható fejlődés követelményei szerint igyekszik koordinálni. A finn képviselő szerint a régióknak és a tagállamoknak együtt kell megtalálniuk a leghatékonyabb és a kölcsönösen kedvező megoldásokat.
Dr. Komlósi István professzor, a DEMezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja elmondta, hogy agrártudományi karukat a világ legjobb 200 mezőgazdasági felsőoktatási intézete között tartják számon. Az Észak-Alföld és a Partium régiók mezőgazdasági potenciáljáról szóló előadásában – egyebek mellett – annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságnak az egyébként jól működő nyersanyag-előállítás mellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a termékfeldolgozásra. Emellett a nagy területeken végzett, extenzív földművelés térhódítását szorgalmazta. Komlósi István ezután meleg szavakkal méltatta a DE nagyváradi kihelyezett tagozatának tíz esztendővel ezelőtti megalakulását. A határ túlsó oldalán működő agrárképzés bemutatását Gáspár István, a szak egykori első évfolyamán végzett agrármérnök folytatta, aki örömmel tudatta, hogy utóbb a Partiumi-Debreceni Agrárklubot is létrehozták, mely a hallgatók és mezőgazdászok közötti határ menti együttműködést hivatott elősegíteni. 
Dr. Pepó Péter professzor az Észak-Alföld és a Partium régiók agrárképzési és kutatási irányairól tartott előadást – egyebek mellett – bemutatva az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb régióit. Kiemelt fontosságúnak nevezte a vállalatok részvételét a kutatásokban, és szólt azokról a kutatásokról, amelyek szerint csak egy igazán fejlett mezőgazdaság teremtheti meg a – partiumi, erdélyi – megmaradás gazdasági alapjait.
Dr. Kátai János professzor a határ menti térség domborzati térképét, talajtani és geomorfológiai adottságait, a talajt veszélyeztető tényezőket, valamint megmentésének lehetőségeit mutatta be. A talaj egy olyan megújuló energia, amelynek megtartása a jövő záloga – mondta az előadó.
Dr. Szilágyi Ferenc a Partium Keresztény Egyetem tanára, a Partiumi Autonómiatanács elnöke az erdélyi/partiumi megmaradás és az agrárgazdálkodás összefüggéseiről tartott történelmi mélységű előadást. Az Érmellék egyik tartópillére a partiumi identitástudatnak – állapította meg, majd eme határon átnyúló kistérséget mutatta be: ez a terület valamikor borvidék volt (Debrecen borvidéke), nyolc kisváros határolja, kulturálisan mindig a református Debrecenhez, közigazgatásilag pedig Nagyváradhoz tartozott. A Csallóköz mellett a legnagyobb határ menti magyar tömb. Az előadó örömmel újságolta, hogy a PKE keretében nemrégen megalakították a Partiumi Területi Kutatások Intézetét, mely a határ menti térség identitásának a megerősítését és társadalmi-gazdasági fejlődését kívánja szolgálni.
Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke bemutatta szervezetének, valamint a Romániai Magyar Gazdák Maros megyei szervezetének tevékenységét. Mint elmondta, a kataszter elkészítésével, a felkészítők és képzések megszervezésével azt próbálják elősegíteni, hogy Székelyföldön is minél több tudatos gazda legyen, köztük sok fiatallal. Gazdaszervezeteik idén meghívást kaptak a Budapesten megtartott 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra (OMÉK), melyen oroszhegyi pálinkájuk miniszteri különdíjban részesült.
Ezt követően Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke bemutatta a kistáj problémáit. Szerinte az előnytelen birtokszerkezet, a tőkehiány és a rossz támogatáspolitika által okozott gondokat a bihari gazdakataszter kialakításával, a tudatos termelői hozzáállással, valamint az érmelléki márkanevek bevezetésével lehetne ellensúlyozni.
Szilágyi Gergely és Vincze Éva, a Hallgatói Önkormányzat képviselői, a Debreceni Egyetem doktori iskolájának hallgatói a fiatalok szerepéről a mezőgazdasági ágazatokban, a nemzedékváltás esélyeiről, valamint a kormányzati támogatásnak köszönhető eredményekről tartottak előadást.
            A hozzászólások rendjén Pepó professzor az általa képviselt kar nevében felajánlotta, hogy az érmelléki gazdákat minden rendezvényükre meghívják és azokba bevonják.
Az előadók munkáját megköszönve Tőkés László örömmel jelentette be, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemen a mezőgazdasági szak hazai akkreditálása útjára indult. Remélhetőleg nem fognak ugyanolyan akadályokat gördíteni elébe, miként ez a múltban történt – mondta.
            Az európai parlamentről szóló délelőtti szemináriumon a látogatócsoport tagjait köszöntötte Milan Zver szlovéniai néppárti képviselő, aki Tőkés Lászlót egyrészt barátjának és harcostársának nevezte, ugyanakkor a parlament egyik „morális autoritásának”, akivel a kommunista múlt feltárása és a diktatúra bűntetteinek elítélése kérdésében azonos véleményen vannak. A szlovén képviselő kitért az országát sújtó válságra is, amelyet a Horvátországból érkező migránsok áradata, valamint – két tűz közé kerülve – azoknak Németországból és Ausztriából való esetleges visszaküldése okozhat. Európai segítség nélkül képtelenek megoldást találni a válságra – mondotta.
            Ezután Deli Andor délvidéki és Bocskor Andrea kárpátaljai képviselők találkoztak a látogatócsoporttal. Bár Tőkés Lászlóval együtt ők is a Fidesz-KDNP nemzeti listáján nyertek európai mandátumot, mivel az ő országaik még nem tagjai az Uniónak, ezért különleges jelentősége van annak, hogy a magyar érdek képviselete mellett – Szerbia, illetve Ukrajna állampolgáraiként – országaiknak és az ott élő magyar közösségüknek is szószólói lehetnek. Tőkés László képviselőtársaival együtt európai szinten is híven jeleníti meg a külhonba szakadt magyar nemzetrészek határokon átívelő egységét – domborodott ki az október 19-i brüsszeli szemináriumon.
 
           


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010